Név:
Csíkné Bardon Réka
Mesterség
csuhéfonó
Tagszervezet
Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület
E-mail cím
bardonreka@gmail.com
Alkotások
Szakmai bemutatkozó
Népi kultúránkból sarjadó, csuhéból sodorható-fonható használati tárgyainak – elsősorban szatyrainak, szék – és üvegbekötéseinek, kosarainak – elkészítését, tudásának továbbadását, és mesterségéhez való elhivatottságát táplálja az a hite, hogy hagyományaink, magyar népünk élő művészete útmutatóul szolgálnak egy értékesebb világ felé, a csuhé mint értéktelennek hitt anyag megmunkálása pedig megtaníthat egy olyan értékrendre, amely egyre inkább hiányzik manapság.
A hagyományosan csuhéból készíthető tárgyak készítésén és elsajátításán kívül különösen fontos feladatának tartja a különböző szálas anyagokkal (csuhéval, gyékénnyel, sással) való bútorbekötés népi hagyományának kutatását, és e mesterség gyakorlását és őrzését, valamint szülőföldjének, illetve a térség kézműipari történetének kutatását, a még élő mesterek, háziiparosok, vagy magányosan alkotók felkeresését, a még meglévő tárgyi emlékek felderítését és megmentését.
Mesterségének elkötelezett csuhéfonóként különösen nagy és megoldásra váró feladatának tekinti a csuhéfonáshoz szükséges csuhé megmentését, s céljául tűzte ki, hogy minél több kukoricát törjenek kézzel szűkebb és tágabb környezetében. A csuhé megmentése, így mestersége megmentését jelenti.
A „Rendeki Fonó-t 2012-ben hozta létre. A „Rendeki Fonó”egy hely, ahol együtt lehet lenni, és ahol elsősorban a növényi anyagok fonásának örömével és tudásával ismerteti meg a gyerekeket és a felnőtteket. A mesterségek megismertetésén és gyakorlati alkalmazásán túl az is célja a Fonónak, hogy minél többen felismerjék, ezeknek az anyagoknak a megmunkálása nem csupán egy mesterségbeli tudást eredményez, hanem sokkal többet: megtanítanak bennünk olyan értékrendre, amely egyre inkább hiányzik manapság.
Tojáspatkolóként pedig a magyar népművészetből kiinduló motívumokkal ékesíti a tojásokat 2007 óta. A tojásdíszítés e különleges módját kovács párja ihletésére és segítségével sajátította el. Patkolt tojásait zsűrizteti, amelyek közül már több rangos pályázaton, kiállításon is szerepelt.
Csíkné Bardon Réka 1979-ben született a Csabrendekhez közeli Sümegen.
A sümegi gimnázium elvégzése után Veszprémben, a Pannon Egyetemen diplomázott színháztörténészként 2006-ban. A diploma megszerzése után szülőfalujában, Csabrendeken telepedett le, s alapított családot párjával, Csík Tamással. Jelenleg is ott él és alkot.
2011 óta rendszeresen zsűrizteti munkáit a Népi Iparművészeti Bíráló Bizottságánál.
2012 – ben megalapítja a Rendeki Fonót.
2013 – ban csuhéfonóként megkapta a „Népművészet Ifjú Mestere”-címet.
2013 óta részt vesz a Mesterségek Ünnepén.
Tagja a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesületnek, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesületnek, a Famulus Sümeg Kistérségért Egyesületnek, valamint a Csabrendek Települési Értéktár Bizottságnak.
Legfontosabb díjak, kiállítások:
Egyesületi tagként évente több csoportos kiállításon vesz részt (pl.: Veszprém – Laczkó Dezső Múzeum, Bakonyi Ház, Kiscsősz – Falumúzeum, Sümeg – Vár, Püspöki Palota).
2011. A Magyar Kézművességért Alapítvány – Betlehemi Jászol kiállítás, Vajdahunyad vára: díjazott kiállító.
2012. Kecskemét – Országos Népi Mesterségek Művészete pályázat kiállítása
2012. Budapest, Népi Iparművészeti Múzeum – Ifjú Mesterek Remekei kiállítás: oklevél
2013. Nagyfödémes (Szlovákia), Mátyusföldi Fesztivál – Közös önálló kiállítás párjával, Csík Tamással
2013. Budapest, Népi Iparművészeti Múzeum – Ifjú Mesterek Remekei kiállítás: díj
2013. „Népművészet Ifjú Mestere”- cím
2014. A Magyar Népművelők Egyesülete által országosan meghirdetett Kultúrházak éjjel-nappal programsorozatának az „Az én kultúrházam” c. pályázat 1. helyezése. (A „Kultúr-házi gondolatok” c. írása a Rendeki Fonót, az értékek, hagyományok továbbadásának pillanatait mutatja be.)
2014. A Magyar Kézművességért Alapítvány– Kézművesség a vendéglátásban kiállítás, Duna Palota: díjazott kiállító.
Csíkné Bardon Réka és párja, Csík Tamás csabrendeki portájuk műhelyeiben munkájukat, mesterségüket a mindennapi életben, a maga valóságában is megmutatják. Rendszeresen tartanak foglalkozásokat iskolák csoportjainak, táborozó fiataloknak, és bemutatót tartanak mesterségeikből érdeklődő családoknak is, hogy a világszerte is kiemelkedően értékes magyar népi kultúrát, az élő népi mesterségeket a mai kor embere számára is mindennapivá tegyék, hogy a magyar népművészetből sarjadó tárgyak, ezáltal a magyar nép művészete is használatuk által életünk részévé válhassanak.